Nógrádi Vár

Nógrád megye legjelesebb emléke, a megye névadó várbirtoka volt. A körülötte kialakult település a megye székhelyeként meghatározó szerepet kapott a megyerendszer kialakulásában. A vár a Börzsöny-hegységet formáló vulkanizmus során 15-19 millió évvel ezelőtt létrejött dagadókúpon épült. A várhegy, mint egy hatalmas cipó emelkedik ki a Börzsöny előterében kialakult medencéből. A dagadókúp tömege a vulkáni működés során belenyomult a felette lévő idősebb üledékes kőzetbe, mely később lepusztult róla. A keményebb vulkáni kőzet az idők folyamán egyre jobban kiemelkedett a lepusztult felszínből. Tengerszint feletti magassága 286 m, relatív magassága 50-60 m. A Nógrádi Vár alakulása A köröskörül meredek oldalú domb kiválóan védhető, a környéket uralja. A várból messze környék szemmel tartható. A kialakult terjedelmes sziklatömbön már a népvándorlás idején is emelkedtek erődítmények. Anonymus Eastrum Nougrad néven tesz említést a várról és Anonymus szerint a honfoglaló magyarok itt már várat találtak, de ez vitatható. A vár a X.-XI. század fordulója körül már bizonyára állt, de erről a későbbi átépítések, bővítések miatt semmit sem tudunk. A XI. századtól már a váci püspök birtoka. Első ispánjának nevét 1108-ból ismerjük. Ezután sok adatunk van a várral kapcsolatban, Mátyás király uralkodása alatt Báthory Miklós püspök jelentősen bővítette a várat., 1527-től királyi birtok. 1544-ben a török elfoglalta, de később 1594-ben ismét magyar kézre került. A XVII. században először Bocskai hajdúi, majd Bethlen Gábor csapatai kezére, később rövid időre ismét a király birtokába került. A törökök többször is próbálkoztak ismételt elfoglalásával, ez cselszövéssel 1663-ban sikerült. Török kezén volt 1685-ig. Ekkor egy villám felrobbantotta az öregtoronyban elhelyezett lőporraktárat. A detonáció a falak jelentős részét is romba döntötte. A török ezek után magára hagyta a romos várat. A belsővárat mély sziklaárok választja el a szabálytalan alaprajzú mintegy 140x90 méteres külső vártól. A falakat három olasz rendszerű bástyát kialakítva a lejtőre alapozták, majd belülről feltöltötték, ezáltal az eredetinél jóval nagyobb területet nyertek. 1949-ben Héj Miklós vezetésével rövid próba ásatás folyt. A belső vár bejárata előtti szikla árokban a híd mederpillérét, a kapu szemöldökövét és Báthory Miklós 1483-ban készült díszes, vörösmárvány emléktábláját ásták ki. Azóta helyreállítás vagy jelentősebb állagmegóvás nem történt a várban. A méretében jelentős erődítmény még romjaiban is lenyűgöző, érdemes felkeresni. Közúton és vasúton is könnyen elérhető. Az úton a vár történetét és a Börzsöny földtörténeti kialakulását érdemes tanulmányozni. Ezeknek az ismereteknek birtokában beszédesebbek lesznek a várfalak és többet árulnak el magukról a Börzsöny bércei, hegycsúcsai.

Cím: Nógrád, Várhegy Információ: A várba az Országos KÉK túrából kiágazó kék rom jelzésen juthatunk fel.